A KECSKEMÉTI KASZINÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Elnevezés, meghatározás

Kecskeméti Kaszinó Kulturális Egyesület

(Továbbiakban: Egyesület)

Az Egyesület regionális kulturális egyesület, közhasznú szervezet. Nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkezik. Működését az egyesületekre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok, ezen alapszabály szerint folytatja. Bírósági nyilvántartásba vétele folytán jogi személy.

Célja, tevékenysége, feladatai

Az egyesület célja, hogy a művelődés egészének olyan új vagy részterületein tevékenykedjen, ahol a közösségi művelődés jellegénél fogva nagyobb eredményekkel biztat. Ennek figyelembevételével koordinálja, segíti, működteti, képviseli az egyesületbe tömörülő csoportokat (szakköröket, klubokat, köröket stb.)

Ennek megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

Feladatai

Az Egyesület ezen célok megvalósítása érdekében kiemelten fontosnak tartja:

az Egyesületen kívüli, de annak céljaival rokon kezdeményezések, elképzelések megvalósítására szövetkezett csoportokkal való együttműködést

kapcsolattartást a céljaikban, tevékenységükben hasonló jellegű, helyi, megyei, országos, külföldi - s kiemelten a határontúli magyar - a nemzetközi polgári és egyházi szervezetekkel (egyesületekkel, alapítványokkal stb.) és az illetékes települési, megyei és más önkormányzatokkal, állami szervekkel, szervezetekkel.

Az Egyesület a fenti célok és feladatok fedezetét támogatásokból és kedvezményekből, juttatásokból, adományokból, pályázatokon való részvétellel, társadalmi és közhasznú munkák szervezésével, rendezvényekkel, gyűjtésekkel biztosítja és korlátozottan, a közhasznú céljait segítő vállalkozási tevékenységből származó eredménnyel teremti elő.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet (pártpolitikai tevékenység, országgyűlési illetőleg önkormányzati választáson képviselőjelölt állítás) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület működése nyilvános, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja az érdeklődőknek a szükséges információt, külső szervek számára az adatszolgáltatást.

III. Székhelye, működési területe

Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Irinyi J. u. 62.

Az Egyesület levelezési címe: 6000 Kecskemét, Bajza József u. 15. I. emelet 3.

Működési területe: Kecskemét Megyei Jogú Város és vonzáskörzete, Bács-Kiskun megye (elsősorban az északi kistérségek) és Pest megye (elsősorban a déli kistérségek)

IV. Tagsági viszony

Az Egyesületnek tagja lehet bárki, aki egyetért annak céljával, elfogadja alapszabályát, és kinyilvánítja odatartozását. A tagsági viszony regisztrálása az egységes nyilvántartó lapon és a tagdíj befizetése általában csoportokon keresztül történhet. Módja és mértéke is ennek megfelelő. Egyéni tagok és felelős személyek regisztrálása kötelező, ennek megoldása az Elnökség feladata

A tagok ezen akaratuk kinyilvánításával kiléphetnek az Egyesületből. A Küldöttek Testülete kizárhatja azt, aki az Egyesület céljainak megvalósítását akadályozza, vagy tagsági viszonyának törvényes akadálya keletkezik.

Az Egyesület pártoló tagja lehet bármely természetes, vagy jogi személy, amely az Egyesület tevékenységét szakmai vagy anyagi eszközökkel támogatni kívánja és akinek ilyen csatlakozását az Egyesület legfelsőbb szerve elfogadja.

A pártoló tag nem rendelkezik szavazati joggal (azaz nem választ és nem választható) az Egyesületet nem képviselheti. Ugyanakkor részt vehet az Egyesület munkájában, tanácskozási joggal annak rendezvényein.

A tagok jogai és kötelességei:

A tag joga, hogy:

A tag kötelessége, hogy:

Szervezet, felépítés, működés

Az Egyesület legfelső szerve a csoportok (művészeti csoport, szakkör, klub stb.) által választott, azokat képviselő és visszahívható Küldöttek Testülete (egy csoportot egy fő képvisel) amely évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Ülését az Elnök hívja össze, az Elnökség döntése szerint. Az ülést össze kell hívni az Egyesület tagságának egyharmada, ok és cél megjelölésével tett írásbeli indítványára (30 napon belül) valamint ha azt bíróság, ügyészség, vagy törvény elrendeli.

Összehívásának időpontjáról, helyéről, napirendi javaslatáról a Küldöttek Testülete valamennyi tagját, valamint a többi meghívottat legalább nyolc nappal korábban írásban értesíteni kell.

Az ülést az Egyesület Elnöke, zárt ülést a korelnök vezeti.

A Küldöttek Testületének kizárólagos hatásköre:

Az alapszabály megállapítása, módosítása, kiegészítése.

A több évre szóló egyesületi koncepció megvitatása, elfogadása.

Az Egyesület következő éves tevékenysége, főbb irányainak megtárgyalása és elfogadása.

Az Egyesület éves beszámolójának megtárgyalása, elfogadása

A közhasznúsági jelentés megtárgyalása, elfogadása

Az Egyesületnek más szervezettel való egyesülése, feloszlásának kimondása.

Belépés más hasonló célokat maguk elé tűző szervezetek országos, területi vagy nemzetközi szövetségébe.

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása

Dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy alapszabály hatáskörébe utal, vagy az elnökség a döntést kezdeményezi.

A Küldöttek Testülete határozatképes, ha ülésén a tagok több, mint fele jelen van. Amennyiben a szabályosan összehívott Küldöttek Testülete nem határozatképes, úgy az Elnök azt 30 napon belül ismételten összehívhatja és az így összehívott testületi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, az eredeti napirendi pontokban.

A testületi ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni - amely tartalmazza az ülés idejét, helyét, napirendi pontjait, a legfontosabb tényeket, indítványokat és az elfogadott határozatokat - amelyet az elnök, valamint a jegyzőkönyv vezető és két erre megválasztott hitelesítő tag ír alá.

A Küldöttek Testületének ülése nyilvános. Személyi kérdésekben, valamint az Elnökség indítványára a Küldöttek Testülete - vita nélkül - zárt ülést rendel el.

A testületi ülésen történő szavazás nyílt. Személyi kérdésekben valamint a Küldöttek Testülete többségének ilyen irányú döntésével a szavazás titkos. Minden tag egy szavazattal rendelkezik, amelyet személyesen gyakorolhat. A Küldöttek Testületének döntéseit a jelenlévő tagok többségének egyetértő szavazatával hozza. Aki nem ért egyet az elfogadott döntéssel, az kérheti ezen tény név szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

Az Elnökség

Az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve az Elnökség, amelyet a Küldöttek Testülete
5 évre választ. Létszáma 3 fő. Az Egyesület általános képviseletére az Elnök jogosult azzal, hogy az e körben végzett tevékenységéről az Elnökséget haladéktalanul, a Küldöttek Testületét az Elnökség döntése szerinti időpontban tájékoztatni köteles.

A Elnökség hatásköre:

A több évre szóló egyesületi koncepció megvitatása, előkészítése.

Az Egyesület következő éves tevékenysége, főbb irányainak megtárgyalása, előkészítése, az évi költségvetés megállapítása, módosítása.

Az Egyesület éves beszámolójának megtárgyalása,

A közhasznúsági jelentés megtárgyalása,

Dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály nem tilt.

Az Elnökség az Egyesületi célok megvalósítása érdekében munkabizottságokat, csoportokat hozhat létre, egyesületi tagokból, pártoló tagokból és más külső személyekből.

Az Elnökség saját tagjai sorából titkárt választ, aki az Elnök akadályoztatása esetén gyakorolja az általános képviseletre, valamint az ülések összehívására vonatkozó jogokat.

Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon tagjainak többsége jelen van. Az ülés zárt, de bármely tagjának indítványára, többségi döntéssel nyílttá tehető. Az Elnökség ülésein a tagok szavazati és tanácskozási joggal, s mindazok akiket az adott napirendi pont tárgyalásához az elnök meghív tanácskozási vagy részvételi joggal rendelkeznek.

Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok többségének egyetértő szavazatával hozza. Minden tag egy szavazattal rendelkezik, s szavazati jogát személyesen gyakorolhatja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Aki nem ért egyet az elfogadott döntéssel, az kérheti ezen tény név szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart, az üléseket az elnök hívja össze, az ülés időpontjának, helyének, napirendjének közlésével minden érintett számára. Határozatképtelen elnökségi ülést követő munkanapon írásban köteles értesíteni minden érintettet az új ülés időpontjáról, napirendjéről, helyéről. A megismételt ülés időpontja az eredeti (határozatképtelen) ülést követő legkevesebb nyolcadik, legföljebb tizennegyedik nap között kell legyen. (Beleértve a határnapokat is.) A megismételt elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, az írásos értesítésben megjelölt napirendi pontokra.

Az ülésekről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni, - amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendi pontjait, a legfontosabb tényeket és indítványokat, valamint az elfogadott döntéseket - amelyet az elnök és a titkár ír alá.

Az elnökség tagjai vezető tisztségviselők.

vezető tisztségviselő közügyektől el nem tiltott magyar állampolgár lehet.

a vezető tisztségviselők nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b pont) vagy élettársak

határozathozatalok során külön figyelemmel kell lenniük a 97. évi CLVI. törvény 8. § (1) pontjában foglaltakra

tisztségükről bármikor indoklás nélkül a Küldöttek Testületének tett írásos bejelentésben lemondhatnak.

Az Elnökség, a Küldöttek Testülete (vezető szervek) és az Egyesület működése során keletkezett jegyzőkönyveket, iratokat, dokumentumokat, levelezést irattározni kell.

Ehhez kapcsolódóan gondoskodni kell egy külön nyilvántartás - Döntések Könyve - vezetéséről, amelyből a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható, és amely alapján az eredeti dokumentum visszakereshető.

A vezető szervek döntéseiket az érintettekkel haladéktalanul - kérésre írásban három napon belül - közlik. A Küldöttek útján nyilvánosságra hozzák, a döntés horderejére tekintettel, valamint a személyhez fűződő jogok, az emberi méltóság valamint az üzleti titok tiszteletben tartásával.

A közhasznúsági jelentést az Egyesület székhelyén hirdetőtáblán kifüggesztve 30 napon keresztül is nyilvánossá teszi.

Az irattározott anyagba a Titkárhoz intézett kérést követő nyolc munkanapon belül bárki betekinthet, Korlátlanul tanulmányozhatja és saját költségére másoltathatja a jogszabályban előírt dokumentumokat (pl.: közhasznúsági jelentés). Korlátozottan - törlésekkel ellátott másolatokban - tanulmányozhatja azokat az iratokat, amelyek esetében csak így tarthatók tiszteletben a személyhez fűződő jogok, az emberi méltóság valamint az üzleti titok. Az érintett irat (iratok) azonosítói nem titkosíthatók.

Az Egyesület működéséről, tevékenységéről, szolgáltatásairól és ezek igénybe vétele módjáról a tagságnak és a vezető szerveknek minél szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtani a nyilvánosságnak. Ennek érdekében felhasználandó:

  • tényeken alapuló szóbeli tájékoztatás

  • szórólapok, plakátok, egyéb reklámeszközök

  • tömegkommunikációs eszközök

  • internetes kommunikációs lehetőségek.

(Költség/haszon elemzés alapján elkerülendő, hogy az információközlés költségei aránytalanul nagyok legyenek.)

Gazdálkodás

Az Egyesület gazdálkodása nem nyereségérdekelt, a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. Vállalkozási tevékenységet korlátozottan, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, az Elnökség döntése szerint.

Az Egyesület bevételei a tagok külön pénzbeni vagy természetbeni felajánlásaiból, szolgáltatásaiból, természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek pénzbeni vagy természetbeni támogatásaiból, szolgáltatásaiból, rendezvényekből, különböző pályázatokból, egyéb támogatásokból, adományokból, céljai megvalósítása érdekében végzett tevékenységből származó bevételből, azok eredményéből és más jogszabályban meghatározott bevételből származnak.

Az Egyesület költségei (kiadásai) csak a céljai megvalósításával függhetnek össze, s ezen belül el kell különíteni a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket. Az Egyesület gazdasági, számviteli tevékenységére egyebekben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

A tagok az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

A pénzügyi műveletek, kötelezettségvállalások, utalványozások az elnök vagy felhatalmazása alapján a titkár valamint a gazdasági vezető együttes aláírása alapján tehetők.

Az Egyesület naptári évre szóló költségvetéssel gazdálkodik, amelyet a Küldöttek Testülete a tárgyév május 31-ig állapít meg, s teljesítéséről az elnökség a tárgyévet követő május 31-ig beszámol.

Az Egyesület gazdaság számviteli tevékenységét a Küldöttek Testülete által választott gazdasági vezető irányítja, aki az Elnökség tagja.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását a Küldöttek Testülete kimondja, más szervezettel egyesül, feloszlatják vagy megszűnését megállapítják

Az Egyesület megszűnése esetén saját vagyonának felosztásáról a Küldöttek Testülete dönt.

Záró rendelkezések

Az Egyesület alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az egyéb, idevonatkozó jogszabályokba foglalt rendelkezések az irányadók.

Az Egyesület a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyilvántartásába vételével nyerte el jogi személyiségét.

 

Kelt: Kecskeméten, 2006. május 26.

Elfogadva: Kecskeméten, 2006. május 26. a Küldöttek Testületének ülésén KT 3./2006 számon.

 

……………………………

Salánki István
a KKKE elnöke